Focus Medical – VISUMAX
The new generation
of Vision Correction
Ezért nem fáj a lézeres szemműtét
A szemműtéteket övező tévhitek közül az egyik leggyakoribb, hogy a lézeres szemműtét fájdalmas. Sajnos ez az egyik oka annak, hogy még mindig sokan nem mernek belevágni a lézeres látásjavító kezelésbe. Létezik ugyan valóban olyan lézeres szemműtét, amely utólagosan némi fájdalommal járhat, viszont a legújabb eljárások teljesen fájdalommentesek.
A legtöbben tartunk a fájdalomtól akár az ismeretlentől. Ez egy természetes emberi érzés, hiszen a fájdalom sokszor a segítségünkre van, amikor valamilyen veszélyt jelez és akár az életünk múlhat azon, hogy komolyan vesszük-e. Mivel a szemünk az egyik legértékesebb szervünk ezért ösztönösen, reflexszerűen védjük, ha bármilyen vélt vagy valós veszély fenyegeti. Az egészséges emberben meglevő természetes ösztön sugallja, hogy védjük meg magunkat a szemmel kapcsolatos beavatkozásoktól. Az értelmes ember azonban képes túllépni a képzetein, a félelmein, ha a saját jól felfogott érdeke úgy kívánja.
Fájdalmat azért érzünk, mert testünket fájdalomérzékelő receptorok milliói hálózzák be, ezeken keresztül jut el az ingerület az agy fájdalomközpontjába. Ezen receptorok sűrűsége nem mindenütt egyforma, ahol sok van, ott érzékenyebbek vagyunk a fájdalomra, ahol kevesebb, ott szinte alig érzünk valamit. Természetesen a szemünk is be van hálózva idegpályákkal, de nem egyenletes eloszlásban. A természet "úgy intézte" - teljesen logikusan -, hogy a legtöbb ilyen kis érzékelő a szem felszínén, a szaruhártya hámrétegében helyezkedjen el. Az alsóbb rétegekben már jóval kevesebb fájdalomérzékelő receptor található. Ezért van az, hogy csak azok a lézerkezelések járnak fájdalommal, melyek a szaruhártya felszínét (Epithelium) érintik.
A széles körben elterjed lézeres látásjavító kezeléseknek alapvetően két fajtája van.
A régebbi lézeres módszer (PRK) során a szaruhártya érzékeny felszínén módosítják annak domborulatát az éles látás érdekében. E módszer esetében valóban fájdalommal járna a műtét, ha nem kapna a páciens szemcseppes, helyi érzéstelenítést. Mivel érzéstelenítést kap, ezért maga a műtét nem fáj, viszont a lábadozás időszaka a szem felszínének újrahámosodási folyamatával jár, és ezt egyéni érzékenységtől függően érzi a páciens. Erre adható fájdalomcsillapító tabletta, melynek adagolása a már említett egyéni érzékenység függvénye. Vannak, akik viszketésről, mások idegentest érzésről, és vannak, akik kisebb-nagyobb fájdalomról számolnak be. A lábadozási idő nem napokban, hanem inkább hetekben mérhető.
A PRK után a lebenykészítéses (LASIK és FEMTO) eljárás terjedt el, a betegek nagyobbik hányada ma már ezt választja. Ennek lényege, hogy a domborulat módosítását a szaruhártya belső zónájában hajtják végre. Azért, hogy ehhez hozzáférjenek, a szaruhártya felszínét (lebeny) fel kell hajtani ideiglenesen. Ez kevésbé fájdalmas, mint a másik módszer, mivel a szaruhártya belső szöveteiben nincsenek fájdalomérzékelő receptorok olyan nagy számban. Miután a lézer elvégezte a szaruhártya belső szöveteinek a módosítását, a lebenyt visszahajtják, így a szem külső felszíne nagyjából érintetlen marad. A megfelelő dioptriajavulás szinte azonnal tapasztalható, és a páciens gyógyulása napok alatt megtörténik, a lábadozási idő is lényegesen rövidebb, mint a felszíni eljárás esetében.
2020. augusztusában egy újfajta lézeres szemműtéttípussal gazdagodott Magyaroszág és a Focus Medical műtéti palettája, megérkezett ugyanis a VISUMAX ReLEx SMILE. Ez az eljárás a lézeres szemműtétek egy újabb generációját képviseli, mely a lehető legkisebb behatást gyakorolja a szemre. Ezért állíthatjuk biztosan, hogy mind a műtét maga, mind a gyógyulási folyamat gyorsabb és kíméletesebb, mint bármilyen ezt megelőző eljárás esetében. Fájdalommal itt sem kell számolnunk, mert a beavatkozás a szaruhártya mélyebb rétegeiben zajlik és szem felszínén is csak egy 2 mm nyílást képez a lézer, ami a műtét után órák alatt visszanyeri épségét. A lábadozási idő is csak órákban, napokban mérhető.
Természetesen ne gondoljuk, hogy a modern lézeres látásjavító eljárások úgy működnek, mint mondjuk egy számítógépes szoftver javítása: letöltjük a frissítést, és minden azonnal fut tovább: nem vagyunk gépek, ezért a szervezetet felépítő szöveteknek mindenképpen szükséges némi idő a regenerálódáshoz, az új egyensúlyi állapot eléréséhez. Ennek ellenére elmondható, hogy az orvosok és mérnökök, akik kidolgozták ezeket az eljárásokat, remek munkát végeztek, hiszen a kellemetlenségek és a kockázatok ma már minimálisak, a beteg sokszor többet küzd a saját félelmeivel, képzeteivel, mint a valós problémákkal.