A szmog a szemünket sem kíméli

Számtalanszor olvastunk már róla és telente gyakran tapasztaltuk is, hogy aggasztó mértéket ölt a levegő szennyezettsége, a szmog. Ilyenkor az sem ritka, hogy a város közepén körbepillantva szinte lehetetlen eldönteni, hogy a ködtől, valamilyen füsttől vagy a szmogtól nem látunk szinte semmit. Ideje tehát végiggondolni, hogy mit tesz a városi létforma ezen velejárója a testünkkel és konkrétan a szemünkkel! 

Mondhatjuk, hogy a szmog olyan, mint egy borzasztó szomszéd - és most ne higgyük, hogy a Helyszínelőket vagy a Szomszédokat nosztalgiából üvöltető szomszédnál nincs rosszabb. Sajnos van, mert a szmog nemcsak az nyugalmunk megzavarására “alkalmas”, hanem az egészségünk károsítását is “célozza”.

Maga kifejezés az angol smoke (füst) és a fog (köd) szavak összevonásából keletkezett. Találó, hiszen a füst és a köd adta magát és lett belőle füstköd, azaz szmog. Ilyen összetevőkkel büszkélkedik:  nitrogén-dioxid, króm, kén-dioxid, ózon, szén-monoxid és az egyéb, levegőben eloszló finom szemcséjű anyagok. Sajnos ezek a finom szemcséjű anyagok leggyakrabban valamilyen ipari, vagy közlekedési tevékenységek következtében jönnek létre. Ezek leginkább olyan káros égéstermékek, melyek akár az termelésnek, akár a mindennapokban használt autóknak köszönhetően kerülnek a levegőbe. A levegőben lebegő, szemmel nem látható aprócska szennyeződések a levegővételkor a tüdőn keresztül a véráramba kerülve könnyedén utat találnak a sejtjeinkhez, ezáltal károsíthatják a szerveinket is.

Nem kell azonban a káros szennyeződéseknek a véráramba kerülni ahhoz, hogy a szemünket is rongálják. Egy átlagos ember 24 óra alatt megközelítőleg 12 ezerszer pislog, hogy folyamatosan “mossa”, nedvesítse a szemfelszínt, ezáltal is elkerülve a szemszárazságot. A pislogás a szmog elleni védekezés hasznos eszköze. Azonban még a pislogás és a megfelelő könnytermelés sem védi kellően a szemet a szmogtól, mert a levegőben szálló porszemcsék irritálhatják és akár fel is sérthetik a kötőhártyát, ez pedig csúnya gyulladáshoz vezethet. A füst is hasonló módon irritálja a szemünket, elég csak egy olyan konyhai esetre gondolni, amikor odaégett valami a sütőben, vagy amikor még lehetett dohányozni a szórakozóhelyeken, vagy mondjuk egy kerti sütögetés alkalmával belefújta a szemünkbe a szél a füstöt. A szemünk kiszáradt, vörös lett, viszketett, égett. Ezek intenzív pillanatok voltak a szemeink számára és ehhez igen hasonlót él át a szemünk a szmogban, csak nem ilyen intenzíven.

Mivel a szmog mindenütt ott van, ahol levegő van ezért elmondhatjuk, hogy egyénileg sajnos nehéz fellépni a légszennyezés ellen, de apró lépéseket tehetünk. Például ritkábban ülünk autóba, vagy lemondunk a dohányzásról - ezt a tüdőnk is ujjongva köszöni. 

A szmog miatt kialakuló szemszárazság ellen pedig védekezhetünk különböző szemcseppekkel, de ha gyakran érezzük túl száraznak a szemünket, vagy esetleg be is gyullad, akkor itt az idő szemorvoshoz fordulni!