Rövidlátás, távollátás: ki hova lát jól?

Ha valaki szemüveget visel, akkor általában tisztában van vele, hogy “mínuszos”, vagy “plusszos” a lencséje, de korántsem ilyen egyértelmű a válasz arra a kérdésre, hogy mit jelent a mínusz vagy a plusz érték a lencse erőssége előtt. Pedig ez egyáltalán nem mindegy, mert egészen mást jelent, ha valaki rövidlátó és mást, ha távollátásban szenved. 

Vannak, akiknek nincs szükségük látásjavításra, ők élesen látnak közelre és távolra egyaránt, mert a retinájukra (itt vannak a látóideg végződések) a külvilágból érkező párhuzamos sugarak egy pontban képződnek le. Nem a retina előtt, nem is amögött, hanem pont a retinán. Így éles kép alakul ki az agyban. Ilyen esetben a szemnek nincsen fénytörési hibája, ezt hívjuk emmetropnak.  A szemüvegesek esetében azonban ez nem teljesen így történik.

Amikor a távolabbi dolgok homályosak: rövidlátás

A rövidlátás (myopia) akkor figyelhető meg, amikor a szembe érkező párhuzamos fénysugarak a retina előtt érintkeznek. Emiatt a távolabb levő dolgok homályosabbak lesznek. Ilyenkor van szükség a szemüvegre, a kontaktlencsére, hogy ezek az eszközök korrigálják a hibát. A rövidlátók távolra nem látnak olyan jól, mint közelre. Áltálában, ha elég közel helyeznek magukhoz egy tárgyat, akkor azt élesen látják. 

A rövidlátók azok, akiknek mínuszos előjelű dioptriaértékű lencséjük van, ami azt jelenti, hogy homorú lencsét kell hordaniuk.

Ez a “segédeszköz” segít korrigálni az átlagosnál hosszabb szemtengelyüket vagy a kelleténél domborúbb szaruhártyájukat. Ha megfelelő a korrekció, akkor a szembe érkező fénysugarak találkozási pontja az optimális helyre, vagyis a retinára kerül.

Bár a rövidlátásra való hajlam örökletes lehet, mi magunk is befolyással bírunk arra, hogy kialakul-e és hogy milyen mértékben. Kiket fenyeget jobban a kialakulás veszélye? Leginkább azokat az irodai munkát végzőket, akik nem figyelnek arra, hogy megfelelő rendszerességgel menjenek ki a szabadba, vagy az utcára, hogy a szemük egy kicsit ellazuljon. Őket sokkal jobban fenyegeti a rövidlátás korai kialakulása, mint azokat, akik nem merednek napi 6-8 órát a közeli kijelzőre.

Amikor a közeli dolgok homályosak: távollátás

A távollátás (hypermetropia) bizonyos szempontból tekinthető a rövidlátás ellentétének is. Ha valaki távollátó, akkor a szemébe érkező párhuzamos sugarak a retinája mögött találkoznak. Ilyenkor a távoli dolgok élesebbek maradnak. Esetükben pluszos, vagyis domború lencsére van szükség, ezzel oldják meg a szokványosnál rövidebb szemtengely, vagy az ideálisnál laposabb szaruhártya problémáját. Emlékezzünk: a rövidlátóknak a kelleténél hosszabb volt a szemtengely, vagy domborúbb a szaruhártya!

Tehát a távollátók közelre rosszabbul látnak, ellenben fiatalon még nem kell görcsölniük, hogy elolvassák a távolabbi útjelző táblák feliratait. A távollátók között olyan is előfordulhat, hogy sem közelre, sem távolra nem látnak élesen, vagy az életkor előrehaladtával a túllátók éles távollátása is homályosabb lehet.

Mi tehetnek azok, akik rövid- vagy távollátók, de nem akarnak szemüveget vagy kontaktlencsét hordani?

Az éles látás létkérdés, ezért ha nincs meg, elengedhetetlen a korrekció. Mindenkinek érdemes az összes lehetőséget figyelembe venni, amikor a szemének fénytörése nem ideális. Az előbbiekben taglaltuk, hogy a rövid- és a távollátás hogyan korrigálható egy jó lencsével, azonban kétségtelen tény, hogy ezek átmeneti megoldást jelentek, ráadásul folyamatos költségvonzattal járnak. Viszont ma már a legmodernebb lézeres szemműtétek akár 100% feletti látásélességet is eredményezhetnek, mindezt fájdalommentesen és húsz perc alatt. Ezért javasolható azoknak, akik akadályként élik meg a szemüveg-, illetve kontaktlencse-viselést, hogy érdemes akár most bejelentkezniük egy alkalmassági vizsgálatra, hogy megállapítást nyerjen, hogy elvégezhető-e esetükben a lézeres látásjavítás, mely végleges megoldást ad.